önismeret - vezető

Amikor a vezető fejlődik

Annak idején, amikor a multinál egy év után előléptettek vezetővé, cudar konfliktushelyzetbe keveredtem. Kértem az ügyvezetőt, hogy had menjek el egy coachhoz, aki segítene nekem elrendezni, azonban egy hosszas monológ után az ügyvezető annyit mondott: „ügyes vagy te, megoldod egyedül is”.

Egyrészt ennek köszönhetem, hogy most coach vagyok, mert akkor annyira berágtam, hogy inkább coach képzésre mentem, és nem coachhoz.

Másrészt volt egy pokoli évem, amíg tanultam magam, amíg sikerült megmozgatnom a belső erőforrásaimat ahhoz, hogy rendezni tudjam a helyzetet. Ráadásul senki nem tanított meg arra, hogyan legyek vezető. Senki nem adott a kezembe eszközöket, szemléletet, senki nem mutatta meg, hogy milyen erőforrásaimra támaszkodhatok, senkihez nem tudtam fordulni a kérdéseimmel. Hát nem volt egy sétagalopp, rengeteg hibát elkövettem, aminek persze én (is) ittam a levét, sok álmatlan éjszakám volt, rengeteg konfliktusom, és az idegösszeomlás is kerülgetett. Persze apránként beletanultam, amihez rengeteget hozzáadott a saját önismereti munkám, amire sosem sajnáltam se pénzt, se időt, se energiát.

Szakmailag lehet valaki nagyon jó, de ez nem elég ahhoz, hogy jó vezető is legyen. A vezető elsősorban az emberekért, a kapcsolatokért felel, azért, hogy a hozzátartozó emberek kihozhassák magukból a legjobbat, hogy a köztük lévő együttműködés igazán hatékony legyen. Egy középvezető pedig két irányba kell, hogy helytálljon – a saját emberei és a felsővezetők felé. Ehhez eszközök, módszerek, szemlélet kell, ami mit sem ér az igazán masszív érzelmi intelligencia nélkül. Ez utóbbi pedig tömény önismeret.

Most több középvezetővel is dolgozom együtt, akiket a vezetői létre készítek fel – eszközöket adok a kezükbe és támogatom őket abban, hogy mentálisan is felkészültek legyenek minden helyzetben.

És mi az eredménye?

Zökkenőmentes kinevezés: szerencsés esetben már a kinevezés előtt elkezdődhet a felkészülés, mint ahogy most két esetben is. Így a kinevezéskor is már vezetői mentalitással kezdődhet a munka. Ez fontos a vezető szempontjából – hogy magabiztosan vágjon neki az új feladatoknak, fontos a munkatársak szempontjából – hogy biztonságban érezhessék magukat és a bizonytalanság okozta kiszámíthatatlan viselkedéseket, döntéseket megelőzhessük, és fontos a felsővezető szempontjából is – hiszen megbizonyosodhat afelől, hogy vezetője valóban kézben tartja a dolgokat.

Bizalmi légkör megteremtése: egy új vezetőnek a csapat élén sosincs könnyű dolga, nagyok az elvárások irányába, és az első pillanatokban könnyebben törnek pálcát felette. Ha kompetens módon és magabiztosan foglalja el pozícióját, sokkal könnyebb bizalmat ébresztenie és megtartani.

Pszichológiai biztonság: azok a csapatok, ahol megvan a pszichológiai biztonság, sokkal kreatívabbak, hatékonyabbak, motiváltabbak és lojálisabbak. Mindez pedig a vezetőn múlik. Azon, mennyire tudja megadni a figyelmet az embereinek, és hogyan tudja megteremteni azt a légkört, amiben mindenki félelem nélkül, ítélkezés nélkül meg mer nyilvánulni és így hozzájárulni a kreatív és hatékony megoldásokhoz.

Kiszámíthatóság: ha a leendő vezető tisztában van azokkal a feladatokkal, kihívásokkal, amik rá várnak, fel tud rá készülni, akkor meg is tudja teremteni azt a kiszámítható környezetet, amiben mindig mindenki tudja mire számíthat.

Sikerélmény: a rendszeres sikerélmény turbó üzemanyagot jelent mindenki számára. Ha egy frissen kinevezett vezető vezetői pályájának már a legelején meg tudja élni a sikert, akkor szárnyalni fog. Jó vezetőként pedig húzza maga után a csapatát is, hogy mindenki részesülhessen a sikerben.

És amikor a frissen kinevezett vezető felhív és elújságolja, hogy mennyire jól sikerült a bemutatkozása vezetőként, és minden úgy zajlott, ahogy megbeszéltük, akkor én őrülten büszke vagyok! 🤩